Valentin 17 éves nyirok eredetű rosszindulatú daganatos nagyfiú
Valentin nem először találkozott halálos kórral, amikor daganatot diagnosztizáltak nála.
Korábban már átélte nagyapja küzdelmét a tüdőrákkal, amely tragédia mély nyomott hagyott benne.
Mindössze tízéves volt, amikor rosszul lett, fulladni kezdett, beszürkült az arca. Édesanyja azonnal elvitte a gyermekorvoshoz, aki rögtön beutalta egy mellkas CT-re.
Nem kellett sokat várni a lesújtó eredményre. Valentin mellkasában egy 10x10x7cm-es daganatot mutattak ki a felvételek. A vizsgálat eredményének birtokában beutalták egy távolabb eső gyermek onkológiára, ahol megkezdődött a fiú kezelése. Az orvosok versenyt futottak az idővel, hogy életben tartsák Valentint. 180 napig infúziós kezelést kapott, ez idő alatt szinte végig a kórházban volt, csak egy-egy napra mehetett haza nagy ritkán.
Természetesen ez lelkileg nagyon megviselte az egész családot. Talán a nagyapjával kapcsolatos élmények miatt, de tökéletesen tudatában volt az állapotának, tudta hogy mi vár rá, milyen lehetőségei vannak. Korán felnőtt, igazi érett gondolkodással kezelte a helyzetet. Elhatározta, hogy neki élnie kell, nem volt benne félelem, csak élni akarás.
Megkapta az ilyenkor szokásos kemoterápiát, majd végül akaraterejének is köszönhetően tünetmentessé vált. Persze még nem dőlhet hátra, a felhők még nem tűntek el a feje felől. Immunrendszere még gyenge, és a kemoterápia mellékhatásai sem múltak még el nyomtalanul. Ennek fényében még táplálékkiegészítőkre van szüksége a megfelelő táplálkozáshoz.
Már bejár a szakközépiskolájába, jól tanul és mérnöknek készül, de a 40 kilométeres utazás még mindig nagyon megterhelő a számára. Az iskola mellett rendszeresen kontrollokra is mennie kell, ahol figyelik az állapotát. Sajnos édesanyja egyedül neveli Valentint, és testvérét, így az ápolónői fizetése a megnövekedett törlesztőrészletek mellett már kevés az OEP által nem támogatott egyébként nagyon drága táplálékkiegészítők előteremtéséhez.
Ezen készítmények nagyon fontosak lennének a fiú végső gyógyulásának elősegítésében, így nem csoda, hogy az édesanya kétségbe esett, amiért képtelen továbbra is megvásárolni azokat.
Nagy segítséget jelentene a Gyermekmentő Alapítványnak, ha megtisztelne minket adója egy százalékával!
Az adó 1%-ról történő rendelkezés menetéről »itt« olvashat.
Ikt.sz.:140
Vissza a történetekhez
|
