Bálint bőrbeteg és oxigénhiányosan született kisfiú
Bálint életvidám, mindig mosolyog, tele van szeretettel és huncutsággal.
Sajnos születése előtt két napig szennyezett magzatvízben volt, amit nem vettek észre az orvosok. Ez születésnél bekerült a tüdejébe.
Háromórás korában elkezdett szürkülni, ami miatt lélegeztetőgépre tették, és Dunaújvárosból speciális mentővel Budapestre szállították. Az oxigénhiány következtében Bálint maradandó károsodásokat szenvedett.
Szellemileg visszamaradott, így beszélni nem tud összefüggően, csak szavakat mond, azt is sokszor csak az édesanyja érti meg, szaladni, lépcsőzni, ugrálni egyáltalán nem tud. Agykárosodása mellett öröklött genetikai bőrbetegsége is van, amelynek következtében a kisfiú bőre nagyon gyenge.
Bármilyen fizikai behatásra azonnal felhólyagosodik. Kiskorában a pelenka gumijának vonalában rendszeresen véres hólyagok borították, és talpán is sokszor fordulnak elő ilyenek. Amikor nagyon rossz az állapota, akkor van, hogy járni sem képes, édesanyja még a WC-re is ölben viszi ki.
Bálintka betegségei gyógyíthatatlanok, egész életét végig fogják kísérni. Visszamaradottságán fejlesztésekkel lehet valamelyest javítani, de ennek ellenére szülei szeretnének mindent megadni a kisfiúnak, hogy az állapotához képest a lehető legteljesebb életet élje. Ez viszont egyelőre nem olyan könnyű feladat. A család nagyon nehéz helyzetben van.
Bár tisztességes, dolgozó emberek, önhibájukon kívül mégis nincstelenek lettek. Soha nem kértek segítséget, nem kértek alamizsnát, mindent megoldottak maguknak. A szülők közül az édesapa szülei nem törődtek sem fiukkal, sem új családjával, míg az édesanya családjából az édesapa már 15 éve elhunyt, édesanyját pedig két éve vitte el a rák. Már csak egy testvére maradt, akivel lelkileg mindenben támogatják egymást, anyagilag viszont képtelenek egymás segítségére lenni.
Bálint szülei hat évig gyűjtögették dolgaikat, építették közös életüket, mígnem egy tanyán vállaltak munkát lakhatással. Itt azonban rútul elbántak velük, ingyen dolgoztatták őket, embertelen körülmények között szállásolták el őket. Végül megszöktek a fogságból, és feljelentést tettek, de semmire nem jutottak azóta. Végül még majdnem őket hurcolták meg azért, mert mertek feljelentést tenni.
Sajnos minden vagyonuk odalett, amit a hat év alatt gyűjtögettek mind elveszett. Mindössze egy szatyorral menekültek el. Mint korábban is mindig, most is úgy gondolták, hogy megrázzák magukat, és talpra állnak.
Ez részben sikerült is, hiszen a férj dolgozik, és az édesanya is vállal grafikai tervezést az otthonukban, így a gyermek felügyelete mellett is képes némi jövedelemre szert tenni. Albérletbe költöztek, és próbálnak egyenesbe jönni. A bevételeik viszont jóval meghaladják azt a költséget, amit a létfenntartásuk, és Bálintka ellátása megkövetel.
A speciális kötszerek, kenőcsök, cipők, a speciális étrend, a steril tűk tömkelege, melyeknek csak töredékét támogatja az állam, mind nagyon sok pénzbe kerülnek. A szülők belátták, hogy képtelenek egyedül, segítség nélkül megbirkózni a nehézségekkel, ezért felkeresték alapítványunkat.
Támogatás nélkül sokszor választaniuk kell, hogy csekket fizessenek be, az albérletet fizessék ki, vagy ételt tegyenek az asztalra. Mivel a kisfiuk mindennél fontosabb, így az ő ellátása mind étel, mind orvosi eszközök terén az első.
Emiatt folyamatosan halmozzák a tartozásokat.
Nagyon nagy szükségük van a támogatásra!
Nagy segítséget jelentene a Gyermekmentő Alapítványnak, ha megtisztelne minket adója egy százalékával!
Az adó 1%-ról történő rendelkezés menetéről »itt« olvashat.
Ikt.sz.:168
Vissza a történetekhez
|
