Autizmus
Az autizmus egy olyan idegi-fejlődési rendellenesség, ami megnyilvánul csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban, kommunikációs képességekben.
Bár ismeretlen a rendellenesség etiológiája (eredete), fontosnak tűnnek a genetikai tényezők. Jelenleg is kutatják az okait.
Hippokratész idejében, görög orvosok már leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották. Az emberek többsége, vagyis a nagyközönség a ma már klasszikusnak számító Esőember című filmből ismerte meg az autizmust a nyolcvanas évek végén. Ezt a furcsa és titokzatos szellemi állapotot - az autizmust- először az amerikai Leo Kanner, illetve majdnem vele egy időben a bécsi Hans Asperger írtak le több mint 50 évvel ezelőtt.
A mai napig nem sikerült megfejteni az autizmus okát, a fejlődési rendellenesség arra vezethető vissza egyes kutatók szerint, hogy kisebb mérvű a kisagy a normálisnál. Sajnálatos módon még nem gyógyítható az autizmus, mivel ez egy egész életre szóló rendellenessége az agyi működésnek, bár az állapoton lehet javítani. Az autosz görög szóból származik az autizmus szó, melynek jelentése: önmaga. Azért kapták ezt a megnevezést, mert az autisták kórosan önközpontúak.
Korlátozottan, vagy egyáltalán nem érintkeznek másokkal az autisták, mivel önmagukba, befelé fordulnak. Súlyos zavar vagy nehézség tapasztalható a társas kapcsolataikban. Nem reagálnak a szociális jelzésekre, ezért az emberi kapcsolatteremtésre többnyire kevésbé vagy egyáltalán nem képesek.
Csecsemőként, kisgyermekként is már furcsán viselkednek, habár hároméves korukig általában normálisan fejlődnek az autista gyermekek. Érzelmi reakcióik gyengék vagy éppen hiányoznak, ezért nem vagy kevéssé reagálnak a szülői gyengédségre, közönyösek más gyermekekkel szemben is.
A betegség kialakulásában, tévedés azt hinni, hogy az anya-gyermek kapcsolat a hibás. Inkább az autista gyermek teszi próbára az édesanya, szülő tűrőképességét. Az autista gyermekkel való foglalkozás hallatlan megértést, türelmet és önfeláldozást vesz igénybe, ezért gyakran a szülők válásához vezethet egy ilyen gyermek a családban. A legkisebb környezeti változásra is heves indulattal, dühvel reagál, ezt azzal lehet magyarázni, mivel egy autista gyermek nem jól érti a másik ember érzelmi megnyilvánulásait, érzéseit, szükségleteit, gondjait.
Előfordulhat, hogy belső feszültségüket saját maguk ellen fordítják: véresre marják a saját kezüket, fejüket a falba verik, harapják magukat. Beszédzavar is jellemzi az autistákat, olyan fogyatékosságok miatt, mint a kapcsolathiány, gyengeség, utánzóképesség, amelyek sok esetben némaságban és különös beszédmodorban jutnak kifejezésre. A furcsa járás, mimika, testtartás jellemezheti még az autistákat, mint fizikai tulajdonságok.
Nagyon jól szemléltette ezt Dustin Hoffman az Esőember című filmben. Mintegy 20 ezer autistát tartanak számon, Magyarországon. Valószínűleg ennél többen vannak, de az enyhébb esetek okán vagy éppen a környezet mulasztása miatt ők nem kerülnek a szakemberek látókörébe. Ez a rendellenesség ma kb. 5000 gyermeket érint, és meg kell jegyezni, hogy a fiúknál három-négyszer gyakoribb, mint a lányoknál. Az autizmus skálája nagyon széles: a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjedhet.
A 3-5 éves gyermekeknél tapasztalhatóak a legsúlyosabb tünetek, a későbbiekben javulhat a viszonyuk a közvetlen környezetükkel és az alkalmazkodási képességük, de változatlanul megmarad az alapprobléma. Napjainkban kb. öt gyermekből válik önálló felnőtt száz autistából, harmincnál lehet elérni jelentős fejlődést, de továbbra is szükségük van támaszra, ellenőrzésre, mert a többség továbbra is súlyosan fogyatékos marad, ellátásra szorul.
Az autisták között vannak, akik kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, mely szintén ennek a titokzatos állapotnak a rejtélye. Ilyen tulajdonságok, hogy szépen rajzolnak, gyorsan és jól számolnak, és vannak akik magas művészeti és zenei teljesítményre képesek, néha ezek a tulajdonságok a zsenialitásig fokozódnak, az érdeklődés egyoldalúsága és magasabb fokú összpontosítása révén, főleg a zene vagy a matematika területén.
Egyes kutatók szerint Bartók Béla és Eötvös Lóránt is autista volt, bár tudományosan még nincsen bebizonyítva. Napjainkban is tudunk diagnosztizált zseniális autistákról, ilyen például Temple Grandin tervezőmérnök nő, aki megírta az életrajzát, sőt az autista világszervezetben küzd társai jogaiért. Az autista gyermekek fejlesztése érdekében mindent el lehet követni a szakemberek szerint. Különböző terápiás eljárások állnak rendelkezésre ma már. A kapcsolattartásban, sok autistának nyújt segítséget a számítógép, ők írnak beszéd helyett. A lovaglás a test- és mozgásterápiák, a zeneterápia a lelki fogékonyság fejlesztése terén mutat jó eredményeket.
Társadalmi összefogással, javítható az autisták helyzete, ez a felismerés már Magyarországon is egyre jobban erősödik. Az autizmusnak két típusok meghatározására irányuló tudományos tevékenységét különböztetjük meg: a súlyosabb Kanner-szindrómát és a kevésbé súlyos Asperger-szindrómát. Asperger-szindróma Ebben az esetén a páciens kiválóan képes szavakkal kommunikálni például írásban, de a kommunikáció kísérőjelenségeinek (arckifejezés, testbeszéd, hanghordozás) értelmezése nehezen megy neki, a szemkontaktust nehezen viseli stb.
Az Asperger-szindrómások közül többen is képesek maguktól felismerni azokat a dolgokat, amiben a többi embertől eltérnek, különböznek, megtanulják leküzdeni hátrányaikat és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudnák magukról, hogy Asperger-szindrómások.
Kanner-szindróma
Ez a szindróma a kisgyermekkori autizmus egy régebben használt diagnosztikai kategóriája. Neurobiológiai, pervazív fejlődési zavar, az autizmus klasszikus erős formája. Az alábbi tünetek társulnak a rendellenességhez: már 3 éves kor előtt észrevehető a gyermeknél, hogy visszamaradtak a kommunikációban, a szociális viselkedésben és a rugalmas gondolkodásban a társaikhoz képest.
Az érintettek fele nem tanul meg beszélni, bár Kanner hangsúlyozta, hogy normál, vagy kiemelkedő intelligenciával bírhatnak, az autisták háromnegyede értelmi fogyatékos is. Napjainkban ezt a fajta diagnózist már nem használják, csak az autisztikus zavart illetve az Asperger-szindrómát.
Vissza a cikkekhez
|
